Tartalomjegyzék

Megosztás

Angyalszárny - bal
Angyalszárny - jobb

Mindannyiunkban ott rezeg egy halk hang, ami próbál megóvni, ami folyamatosan azon igyekszik, hogy mi jól legyünk. Viszont a döntés mindig nálunk van és ha nem érezzük magunkat jól, akkor az azt jelenti, hogy sok rossz döntést hoztunk.

A szív a legerősebb rész bennünk, amit bár össze lehet törni, mindig képes újra összerakni magát, ráadásul önerőből. Ez a gyógyulás pedig attól függ, hogy mire érezzük érdemesnek magunkat. Nem elég kimondani azt amit szeretnénk, hanem azt is kell rezegni.

Hogyan lehetne lehetséges ez? Csak önmunkával, mert akit megsértettek, „kiheréltek”, megaláztak, kihasználtak, abban annyi düh jelenik meg, hogy az nem engedi teremteni. Jó tudni azt, hogy a harag receptora a szívbe van kötve. Ezért sem mindegy az, hogy mire hangolódunk…

Hiába lehet jogos az önvédelmünk, a támadásaink, amelyekre a szavainkból lehet következtetni, minket sebeznek meg. A mi felelősségünk az, hogy a szívünknek mennyi teret adunk az életünkben és rajtunk áll vagy bukik az is, hogy tanulunk e abból, amit kapcsolatról kapcsolatra ismétlünk…

Legyen szép napod és várlak személyesen vagy online, ha kiverekednéd magad a mókuskerékből!

Tetszett? Oszd meg!
Facebook
Linkedin
Pinterest
EMAIL
PRiNT
Ezeket olvastad már?
Összhang

Életünk minden történése, hozzáad valamilyen színt a személyes teljességünkhöz. Ha ez a történés nehéz és fájó, akkor sötét színként rakódik le az auránkban. Ma már tudjuk, hogy a hangokhoz is

Csodák útján

Életünk magasabb szintre emeléséhez, elengedhetetlen a megfelelő önismeret. Tisztában kell lennünk azzal, hogy mi az, ami mozgat minket, mi okoz örömöt, mi az, amire időt és pénzt szeretnénk fordítani. A

Hozd egyensúlyba magad!

Minden kihívás érzelemmel jár és mint ilyen, hatással van a hétköznapjainkra. Ellenálló képességünk magja a szívünk és annak ereje. Amikor levertek vagyunk, elszomorodunk vagy egyenesen szorongunk a sok aggodalomtól, akkor

Túl érzékeny vagy?

A régi rendszerben megítélték, kinevették azokat, akiket „nebántsvirágoknak” tartottak. A „te kis mimóza” még a legfinomabb jelzők egyike volt. Ma már szerencsére máshol tartunk és az érzékenység olyan erőt képvisel,