Életünk legfontosabb megnyilvánulási formái, az emberi kapcsolatok. Avagy ezek hiánya…Aki magányosnak érzi magát, sorra mennek tönkre a párkapcsolatai és még csak fel sem ismeri a sémát, az már mélyen belekerült egy olyan fekete lyukba, ahonnan egyedül nem tud kikecmeregni.
Persze sokan annyira megszokták már a szenvedést, hogy nem is fektetnek energiát abba, hogy ez változzon. Ők azok, akik hangfürdőre, nyaralgatni stb.járnak, de az elméjük mély bugyrainak kitakarítására nem áldoznak sem pénzt, sem időt.
Ez a bejegyzés, nem is nekik szól. Viszont ők kiváló példát mutatnak nekünk arról, hogy mik azok a másodlagos előnyök. Azaz mit nyernek azzal, ha nem oldják meg a problémát? Ezt a kérdést egyébként minden jellegű elakadásnál fel kell tennünk magunknak…
Bármilyen hihetetlen, de minden gondolatunkat sugározzuk kifelé és ez akkor is így van, ha egy mukkot nem szólunk róla senkinek. Ez adja a kisugárzásunk alapját. Ezért van az, hogy valaki mosolyog, de mi látjuk, hogy szomorú a szeme vagy szépeket mond nekünk, de mégis kiráz minket tőle a hideg…
Az, hogy kihez kapcsolódunk, avagy nem, az látképet ad nekünk a másik nemhez fűződő sérüléseinkről és természetesen a szüleinkről, a születési indító energiáinkról stb. Ezeket mind meg kell gyógyítani ahhoz, hogy észrevegyük a lehetőségeinket és visszaszerezzük a saját személyes erőnket.
Várlak szeretettel, ha eddig nem tudtad megfejteni életed problémáinak gyökérokát, de mostmár hajlandó vagy mélyebb önreflexiót tanulni! Legyen szép napod!