A kezdet és vég, kétarcú Istene emlékeztet minket arra, ami fontos az életünkben. A rómaiak, minden harcbamenetel előtt hozzá imádkoztak. Ő volt a kapuk őre és mint ilyen, a titkok őrzője is.
Benne fogalmazódott meg az, amit ma dualitásnak hívunk. Már régen is tudták, hogy mindennek két arca, oldala van. Ezért nem szabad hagynunk, hogy beszűküljön a tudatunk és csak egy nézópontra korlátozzuk magunkat. Mindennek úgy van értelme, ha tudom, hogy az ellentéte mit jelent.
A kulcs pedig az, hogy mindig választhatunk, mert esély mindig van, amíg a remény élni tud a szívünkben. Tanuljuk meg értékelni azt, ami körülvesz minket és alakítsunk azokon a körülményeinken, kapcsolatainkon, melyek többet érdemelnek. Ahogy hitünk a jóban kibontakozik, úgy fog virágba borulni az élet, melyet élünk.
Mert mindegy, hogy miben hiszünk, igazunk lesz…
Legyen szép napod!