Amikor megtanuljuk visszahívni a magasabb énjeinket, akkor végre könnyedebbé válik az élet. Persze nem azért, mert nem lesznek kihívásaink, hanem azért, mert tudni fogjuk, hogy merre menjünk.
Sajnos a múltban, arra lettünk programozva, hogy tagadjuk meg a szívünket, ne hallgassunk rá és majd észből megoldjuk azt, amit kell. Ez egy gép működési elve…
Ne ijedjünk meg a saját árnyékunktól, hanem integráljuk! Fedezzük fel azt, hogy amit érzünk, az honnan jön, milyen hiedelem kapcsolódik hozzá és dolgozzunk rajta. Ha nem nézünk szembe a fájdalmainkkal, akkor azok tovább tetőznek és egyszercsak eltemetődünk velük…
Amíg nem rakunk le néhány csomagot a kis puttonyunkból, addig nincs hova beáramolnia az új és tiszta energiának. Tele szenvedéssel az ember nem tud befogadni és nem fog haladni. Miért olyan nehéz a megoldás felé orientálódni?
Azért, mert az „áldozattal” jár. Ugyanis el kell köteleződni és az nem olyan kényelmes, mint pörgetni a facebookot instant, felszínes bölcsességekért, ami mögött nincs igazi személy, nincs teljesítmény.
Vállald vissza a saját életcélodat, mert igen van, mindenkinek egyedi és éld az életed eszerint, mert van olyan, amit csak te tudsz a világnak adni, a saját ragyogásod által!