Tartalomjegyzék

Megosztás

Angyalszárny - bal
Angyalszárny - jobb

Legbensőbb, gyermeki énünk ártatlanul tekint a világra és nehezen birkózik meg azzal a durvasággal, ami a világban létezik. Így a rá jellemző optimizmus, kreativitás, illetve a rácsodálkozás képessége, mélyen eltemetődik.

Minden kudarc, ami gyermekkorunkban ér minket, nyomot hagy ebben az archetípusban. Egy-egy visszatérő mondat, amit anyánk, apánk vagy valamelyik tanárunk a fejünkhöz vágott, rossz irányban befolyásolja a pozitív énképünket.

Éppen ezért fontos, hogy a tőlünk telhető legjobb és legeredményesebb módon gyógyítsuk be a múltunk hiányosságait. Ide tartozik még az is, hogy a negatív hiedelmeinket, meggyőződéseinket, amik mára már korlátozó mintákká váltak, írjuk felül.

Ehhez el kell tudni engedni azt, amin már úgysem változtathatunk és üdvözölni az újat, amit a kedvünk szerint alakíthatunk. Ha a sérüléseink mélyebbek az átlagosnál, akkor feltétlenül szükség van a test érzelmi oldására is, mivel minden hatás ott csapódik le.

Bármerre is indulunk el, adjunk időt a „szárba szökkenésnek” és legyünk tudatában annak, hogy minden egyes lépéssel jobban megértjük saját magunkat és ezáltal majd másokat is.

Komsa Krisztina

Tetszett? Oszd meg!
Facebook
Linkedin
Pinterest
EMAIL
PRiNT
Ezeket olvastad már?
Halhatatlan remény

A kiégés legfontosabb tünete az, ha már nem remélünk semmit az élettől. A vágy az, ami mozgatja az embert és ha ez eltűnik, akkor szó szerint halottá válunk. Hiába élünk

Kihúzták a lábad alól a talajt?

Amikor egy olyan álomvilágba menekülünk a realitás elől, ami megnyugtat minket egy szinten, az sajnos nagy árat kér tőlünk egy másik oldalon. Hiába meséljük be magunknak azt, hogy ez vagy

Szépen és kiegyensúlyozottan…

Az igazi belső ragyogást úgy tudjuk megélni, ha életünk területeit, olyan széppé próbáljuk varázsolni, amilyenné csak tudjuk. Bármiben megtalálhatjuk a szépet, csak törekednünk kell rá. Tökéletesen illik ide az az

Válts perspektívát

Időnként annyira belefáradhatunk a saját életünkbe, hogy nem látunk ki belőle. Ilyenkor érdemes megállni és hátrább lépni néhányat, hogy jobban ráláthassunk a helyzetünkre. Kívülről minden könnyebb… Sokszor úgy jön a