Tartalomjegyzék

Megosztás

Angyalszárny - bal
Angyalszárny - jobb

A lélek fejlődése tükrözi azt, hogy a szeretet törvényét milyen hatásfokkal tudjuk működtetni az életünkben. A szándék, amiről nem feltétlenül látszik elsőre, hogy mit is takar, kulcsfontosságú szerepet játszik minden ember életében.

Hiszen ez képezi azt a magot, ami alapján majd cselekszünk. Ha sokáig cselekszünk egyféleképp, az kialakít bennünk egy szokást és a szokásaink meghatározzák a jellemet. Ezért létfontosságú az, hogy milyen magokat ültetünk.

Ezen az ismétlési elven működnek a reklámok is a tv-ben, ha elég sokat hallunk valamit, a végén igazsággá válik bennünk. Ugyanezen okból szükséges az, hogy az ember azt is megválogassa, hogy milyen társaságban tölti az idejét.

A rezonancia pedig lehetővé teszi azt, hogy észrevehessük a közvetlen környezetünket megfigyelve, hogy hol is tartunk. Ha túl sok a kellemetlen ember körülöttünk, akkor az azt jelenti, hogy van még mit csiszolni a szeretetre való képességünkön.

Ha viszont energiát fektetünk abba, hogy az ítélkezést hátrahagyva, mélyen szívünkre hallgatva alakítjuk ki a hétköznapjaink menetét, akkor a vonzás törvénye alapján hozzáférhetünk életünk ajándékaihoz. Így pedig lépésről lépésre kialakulhat egy sokkal boldogabb élet.

Szép napot!

Tetszett? Oszd meg!
Facebook
Linkedin
Pinterest
EMAIL
PRiNT
Ezeket olvastad már?
Emelkedj felül a problémákon!

Jó, ha tudjuk, hogy mindegy mi történik, a végén minden jóra fordul, akár a mesékben. Igyekezzünk úgy élni, hogy amikor szükségünk van rá, legyen mibe vagy kibe kapaszkodni. Életünk egyik

Újjászületés

Bármi is törte meg életed természetes áramát, leleked ilyenkor túlélő üzemmódra vált át. Minden elszenvedett pofon, nyomot hagy az arcon és ha nem is marad heg utána, óvatosabbá válsz általa.

Teremtő egység

Minden emberben megvan a női és a férfi oldal, mint archetipikus minta. A teremtésünk akkor működik jól, ha ez a két oldal összhangban van. Ezt pedig úgy érhetjük el, ha

Szíved fénye…

Akkor tud ragyogni, ha amit belül hallunk, arra hallgatunk is. Ma már nem elég a megérzés, már nem elég az, ha sopánkodunk azon, hogy tudom mit kellett volna tennem. A