Minden helyzetben, amikor feléled bennünk valaminek vagy valakinek az elvesztésétől való félelem tehetetlenné válunk. Elterelődik a fókusz és csak arra tudunk koncentrálni, hogy mitől vagy kitől fosztott meg bennünket az élet.
Ebben az állapotban nincs előrelépés és ha elmélyül, akkor egyenes út vezet a kiégéshez vagy a depresszióhoz. Ezek az érzések mindig emlékek nyomán bukkannak fel, amit vagy mi vagy az elődeink őriztek a szívükben, kimondatlanul.
Ahhoz, hogy bármitől könnyedén megváljunk, szeretnünk kell a változást és nem utolsósorban bízni kell magunkban. Ha ez a két alapvető működést még nem sajátítottuk el, akkor az elengedés helyett ragaszkodni fogunk.
Tudnunk kell azt, hogy bármitől vagy bárkitől megválni azért olyan nehéz, mert a legtöbb esetben félünk attól, hogy nem tudjuk majd újra megteremteni azt az érzést, amit az adott dologhoz vagy személyhez kapcsoltunk.
Fontos, hogy begyógyítsuk az erőhiányt magunkban, újraértelmezzük az életünkben a fontossági sorrendet és folyamatosan fejlődjünk egy olyan ember mellett, akiben bízunk és az adott témában előttünk jár…
Várlak konzultációra szeretettel személyesen vagy online, addig is legyen szép napod!