Tartalomjegyzék

Megosztás

Angyalszárny - bal
Angyalszárny - jobb

Mindannyiunkban ott rezeg egy halk hang, ami próbál megóvni, ami folyamatosan azon igyekszik, hogy mi jól legyünk. Viszont a döntés mindig nálunk van és ha nem érezzük magunkat jól, akkor az azt jelenti, hogy sok rossz döntést hoztunk.

A szív a legerősebb rész bennünk, amit bár össze lehet törni, mindig képes újra összerakni magát, ráadásul önerőből. Ez a gyógyulás pedig attól függ, hogy mire érezzük érdemesnek magunkat. Nem elég kimondani azt amit szeretnénk, hanem azt is kell rezegni.

Hogyan lehetne lehetséges ez? Csak önmunkával, mert akit megsértettek, „kiheréltek”, megaláztak, kihasználtak, abban annyi düh jelenik meg, hogy az nem engedi teremteni. Jó tudni azt, hogy a harag receptora a szívbe van kötve. Ezért sem mindegy az, hogy mire hangolódunk…

Hiába lehet jogos az önvédelmünk, a támadásaink, amelyekre a szavainkból lehet következtetni, minket sebeznek meg. A mi felelősségünk az, hogy a szívünknek mennyi teret adunk az életünkben és rajtunk áll vagy bukik az is, hogy tanulunk e abból, amit kapcsolatról kapcsolatra ismétlünk…

Legyen szép napod és várlak személyesen vagy online, ha kiverekednéd magad a mókuskerékből!

Tetszett? Oszd meg!
Facebook
Linkedin
Pinterest
EMAIL
PRiNT
Ezeket olvastad már?
Új idővonal

Ahhoz, hogy egy magasabb nívójú létezésbe léphessünk, el kell engedni a régi gondolkodásunkat, beidegződéseinket, hozzáállásunkat. Ez befektetést jelent a részünkről, hiszen egy új szokás kialakításához legalább öt hónapra van szükség

Lényed tükre

A minket körülvevő világ mindig rezonál a gondolatainkra és az érzéseinkre. Minden, ami történik bennünk, velünk és körülöttünk, minket tükröz, ránk reflektál. Ráadásul bonyolítja a helyzetet az is, hogy minden

Hogyan szeresd magad…

Amikor már testi tünetek jelentkeznek, az már elég erős jelzés arra, hogy valami elcsúszás van, valahol elszivárog az életerőnk. Ilyenkor megkeressük a gyökérokot, a programot, ami működteti, a hozzá kapcsolódó

Hogyan engedj el bármit könnyedén?

Minden helyzetben, amikor feléled bennünk valaminek vagy valakinek az elvesztésétől való félelem tehetetlenné válunk. Elterelődik a fókusz és csak arra tudunk koncentrálni, hogy mitől vagy kitől fosztott meg bennünket az