Mindegy, hogy milyen erdőben érzed elveszve magad, lelked ereje mindig veled marad. Neked csak hangolódnod kell, ehhez viszont lassulnod kell. Ha egy pillanatra megállsz és fókuszodat a mély légzésedre állítod, akkor megtelik a tüdőd tiszta reménnyel és újra áramlani kezd az élet tested minden sejtjében, miközben te egyre jobban önmagaddá válsz.
A megadás nem feladás, hanem az első lépés ahhoz, hogy a felsőbb vezettetés eljusson hozzád. Amikor már nem bonyolódsz erőharcokba, hanem teret adsz a nyugalomnak, a zaklatottság már nem játszik tovább veled, te pedig csak kiteljesedsz, mert mostmár megengeded.
Ilyenkor belülről ragyog fel a szemed, mert átitatja az a harmónia, amit a bizalom teremtett meg. Te vagy önmagad gyógyítója és mentsvára, amit csak akkor vehetsz észre, ha nem kapkodsz és megállsz. Az élet érted van, hát vedd észre és alkoss minden nap valami szépet, legyen az egy ebéd, egy szép smink, egy csokor virág, egy rendezett könyves polc, csak tedd meg és éld meg!
S ahogy átvarázsolod magad és benne a környezeted, úgy lesz egyre erősebb a tekinteted, egyre harmónikusabb a megjelenésed, míg egyszer csak te leszel az, aki másnak is segíthet…
Legyen szép napod!