Ahhoz, hogy jól legyünk, a kompenzációk helyett a valódi problémákkal kell szembenézni.
A kompenzációk, azok a cselekedeteink, amelyeket nem önzetlenül teszünk. Azaz, titkon manipulálunk. Mivel azonban ez kívűlről nem mindig látszik, jól elboldogulunk vele egy ideig, csak a környezetünk lassan kihátrál, megfogyatkoznak a visszahívások számai, valahogy mindenki szeretne távolságot tartani…
Mi pedig csak leshetünk, hogy ami eddig bevált, most miért nem. Ez jelenti azt, hogy új világ van, új szelek fújnak és aki nem dolgozik mélyen magán, az nem lesz jól.
Ezer sebből vérzik mindenki és az olyan reklámok, amiben azt hangsúlyozzák, hogy „bírom” elterelik az embereket a belső igazságtól. Nevezetesen attól, hogy a traumákkal szembe kell nézni, nem pedig futni előlük, elnyomni stb.
Ha így teszünk, akkor tényleg van kiút, aki csak legyint, annak nincs, az pörgetheti tovább a kis mókuskerekét, igazi mélységek és örömök nélkül. Ők azok a biorobotok, akik mindig mindenért a külvilágot okolják.
Na de mit tegyenek azok, akikben magasabb a nívó és a szívük hangját szeretnék nem csak felerősíteni, hanem meg is élni? Erre való a mentorok segítsége, akik már megcsinálták azt, amire te vágysz. A fejlődés lehetősége adott, csak rajtunk múlik az, hogy elköteleződünk e és hajlandóságot mutatunk e arra, hogy egy új életmódot, egy új hozzáállást, egy új attitűdöt sajátítsunk el.
Ehhez olyan szokásokat alakítunk ki a gyakorlás, ismétlés segítségével, amik merőben más eredményt adnak, mint azok, ahonnan indultunk. A saját, személyes rituáléink, amelyek emelik a rezgést, legyen az masszázs, meditáció, sport, illatterápia stb.mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a lábunkat minél erősebben megvessük az új Földön.
A testi, lelki oldások elengedhetetlenek, pont azért, mert a feloldatlan gondjaink elemi erővel robbannak fel akkor, amikor nem számítunk rá. Csak az integrált ember képes arra, hogy jót teremtsen mind magának, mind a kollektívnak.