Bármikor visszaránt minket a múlt, az mindig valamilyen hiányra hívja fel a figyelmet. Amíg nem bocsátunk meg magunknak, addig szabotáljuk azt, amit szeretnénk. Persze, hogy ez bújtatott, mert a felszínen senki nem akar rosszat magának, de a mélyben mégis a saját köreit futja.
Jövőt építeni csak úgy lehet, ha nem húz vissza semmi a múltba. Amíg ez nincs, addig ismétel az ember és nem teremt újat. Pedig ami eddig elénk tárult, ahelyett lehetne jobbat, mert szükség van rá. Honnan tudhatod, hogy csak a kifogásokat gyártod?
Amikor ezeket gondolod és mondod: Minek? Én már annyi mindent csináltam. Ezen én már dolgoztam. Ez most nem fér bele. Túl sok dolgom van. A párom ebben nem hisz…stb.
Merj egyedi és nagyszerű lenni! Ha eddig mindenki manipulálta a másikat a családban, akkor te csináld! Ha eddig gyűlölködtél, akkor csináld az ellenkezőjét! Ha irigykedtél, akkor inkább adj szívből! Persze ezeket miért nem tudod most csinálni? Mert nem oldottad fel azokat a programokat, melyekkel ezeket a rossz működési mechanizmusokat futtatod.
Lépj és haladj a boldogságod felé, vállald fel az érzéseid, találd meg azok kiváltó okát, oldd fel a bűntudatod bármiért és kész! Mindent meg kell nevezni, akkor is, ha fáj, mert ami igaz és valódi, az úgyis rezeg, ha tagadjuk.
Ha szeretnéd megtanulni azt, hogy mi a logika abban, amit látsz magad körül, akkor várlak szeretettel személyesen vagy online az Angyalpagodámban!