Annak hatására, hogy egyre többet hallgatunk a szívünkre, észre fogjuk venni, ahogy növekszik bennünk a remény. A sebezhetőség felvállalása, nem gyengeség, hanem lehetőség arra, hogy felvállaljuk a mélyen gyökerező erőt és a felelősséget is a saját sorsunk alakulásáért.
Az egyensúly megtalálásához elengedhetetlen az elfogadás, amit akkor tudunk megélni, ha a csalódásainkat már feldolgoztuk és a helyén nem telepedett meg a keserűség. A női energia teremt és nagyon nem mindegy, hogy mit…
Mindig a nők tanítanak meg szeretni és aki ezen a téren kihívásokat kapott az édesanyjától, az vagy lenézi, degradálja a nőket vagy uralni tudja csak őket és büntetni. Ez akkor is igaz, ha nő az illető, mert akkor a saját minőségét utasítja el, illetve tipikus fiús vagy férfias lesz. Persze nem csak ez a sérülés okozza a nőiesség elutasítását a nőknél…
A nyugalom, akkor köszönt be az életünkbe, amikor hagyjuk vezettetni magunkat a belső megélések által. Így felülkerekedhetünk a régi sérelmeken és az apró örömök belelkesíthetik azt a részünket, ami kiégett…
A természet erői, nem szeretik az ürességet és ahol előtte mi magunk „tisztítottuk” meg az utat vagy külső erők pusztítottak, ott is hamar megjelenik az élet és virágozni kezd. Mi pedig, a természet részei vagyunk és mint ilyenek, mi is képesek vagyunk újjáéledni vagy újjászületni is akár…
Legyen szép napod!