Mind kerülhetünk olyan helyzetbe, ami szinte fojtogat minket. Gyakran előfordul, hogy épp akkor nem tudjuk kimondani azt, amit szeretnénk, amikor a legnagyobb szükség lenne rá. Utána meg forr bennünk a düh, hogy miért hagytuk idáig fajulni a dolgokat…
Szerencsére mindig van választásunk és mindig tudunk hatni az életünkre. A saját erőnk akkor marad a miénk, ha a szívünket nem áldozzuk fel semminek az oltárán, senki kedvéért. Amikor önszántunkból lekapcsoljuk a saját szívünk hangját, akkor biztosak lehetünk benne, hogy más fog kiabálni onnan és beszennyezi a legszentebb teret, amit óvnunk kellene.
A lelketlen munkavégzés, a lelketlen kapcsolatok, szó szerint embertelen világot teremtenek. Ha mi más világot szeretnénk látni, akkor először a sajátunkat kell rendbe tenni. Mert minden ember más világ és mindegyik megfejtésre vár és ami összeköti őket, az a szív és semmi más…
Kezedben a sorsod, mert kezedben a döntés joga, te mondod meg, hogy mikor és hova húz valami, amiért érdemes élni vagy csak egyszerűen lenni…
Szép napokat!